Ács Nagy Éva
Osztálytalálkozóra
(2012,Július)
Úgy elrohant 30 év, nagy idő,
bíz ennyi éve már annak,
hogy a barátok együtt voltak.
S most találkozom újra velük,
remélem szépre emlékezünk.
Régi barátok közt újra voltam,
előjött ifjúságom és a múltam.
Tiniként velük újra kacagtam,
s nevetettem, ismét bohóc voltam.
Felidéztük kacagva,a balhékat,
derültünk magunkon sokat.
Félénk tiniket, mi kinevettük,
most mertük, mit akkor nem mertünk.
Úristen, ha tudtuk volna, mi az igaz élet,
kicsit beelőztük volna a lépéseinket.
Átírtuk volna tuti a sorskönyvet,
s nem ejtettünk volna ennyi könnyet.
Az időben előre mentünk volna,
némelyikünk sorsa, nem lett volna mostoha.
Visszamennék a múltba szívesen,
változtatnék én ott majd mindenen.
De a diák csínyeken biztos, hogy nem,
mert van mire jókedvvel emlékeznem.
Szép volt, jó volt, maga a csoda,
felhőtlen tiniknek, ragyogott a mosolya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése