Ács Nagy Éva
(Bándy Katáért)
Rózsa volt még alighogy
bimbózott.
S most elvették
életét.
Beszennyezték
harmatos testét.
Aljas módon
leszakították
virágát,
már nem ontja
illatát.
Már nem
érzi a szép
fényes tavaszt,
mosolya szerelmet
nem fakaszt.
A sötétség mátkája,
elment hozzá, az ő
birodalmába.
Pedig maradt
volna még,
szeretett,
és szerették.
De ezt tőle meg sem
kérdezték.
Most érted kondul a
harang,
gyászba borult
a rózsa,
fekete a bimbója.
Nyugodj békében,
kicsi KATA.
2012. Július. Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése