Ács Nagy Éva
Távolban
(Kép:Éva Márkus)
Hullámzó víz, homályos túlpart,
a messzeség úr, minden akart,
felhők takarják el a fénylő napot,
az érzelmek vívják most a harcot,
Távolban ring egy fehér vitorla,
ide-oda hajladozik az árboca,
sír a szél, szinte fáj már a lét,
itt most a vihar, s az élet a tét.
Csend honol, s néma jajszavak,
szerelmek illannak, tova haladnak,
könnyező szemek, homályba nézve,
hullnak alá, az összekulcsolt kézre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése