Az utolsó
( Vers alapja.
Etela Dvorák:Az utolsó)
"Számolatlan percek"
nem dobog a szív , nélküled,
mozdulatlan maradtam, s csak csend,
sóhajtásom elakadt a semmibe,
lábaim bénán álltak alattam,
feszültek az inak,
szétdurrantva létemet,
vagyok, gondolom,
de minek,
ha fogoly vagyok testemben,
múltam a börtönöm őre,
s nem tudom, nem is akarom,
hogy elvesszen veled!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése