Ács Nagy Éva
Poéta lélek
Emberi érzelmek születnek általunk,
kacagnak a rímek, vagy sír a fájdalmunk,
csókok, fájok, ők örökre belénk égtek,
hit, hogy újra elevenek az emlékek.
Múltból, távoli jövőt kovácsolunk,
jelenünkben csak a múltnak élünk,
előre szinte alig-alig lépünk, mégis
a holnapot építjük, kudarcok árán is.
Közben megszületnek a gondolatok,
örömöt, bánatot, másoknak is adhatok,
leírom azt mi elmémben született meg,
hírül adom, ember maradok, s leszek.
2019.01.04. Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése