Pozitívan

Ács Nagy Éva

Pozitívan

Boldogan nevess,

még ha nehéz is,

mert szép az élet.

Önfeledten szeress,

ha néha fáj is,

mert van kit szeretned.

Élvezd a napsugarat,

mely melegen süt rád.

Élvezd az éjszakát,

mely csodás álmot ád.

Keresd a sötét éj titkát,

benne a vágy szavát.

Keresd és ne találj benne hibát,

meglátod csodásabb lesz -e világ.

Maradj

Ács Nagy Éva

Maradj

Hiányzol máris, pedig még itt vagy,

mert te vagy nekem minden gondolat.

Űr mi szívemben majd árvaként marad,

mássá formál, átalakítja majd sorsomat.

Ne menj még, kicsit maradj,

nem jött el a végső búcsúpillanat.

Kérlek halaszd el ha lehet távozásod,

mert nélküled én létem csak pislákol.

Hiányzol, mint víz a vándornak a sivatagban,

mint kenyér a csontig fogyott éhezőknek.

Ne menj még, kicsit maradj,

nélküled nem létezik az erdők szépsége

mert veled sétáltam ott kéz a kézben.

Szívdobbanásunk eggyé forrt akkor,

egyesült két szerelmes test s lélek.

Nélküled más illata lenne a virágnak,

más a hangja a dalos madárnak.

Éneke magányos , árva és szomorú,

Ne menj még, kicsit maradj,

éltemre ne jöjjön idő előtt ború,

nekem nem kell még koszorú.

Kérlek, hogy maradj!

2012.07.23 Somogyzsitfa.

Voltam

Ács Nagy Éva

Voltam

Voltam én,

mint egykor, már nem létezem,

szürke köddé vált életem.

vagyok füst,

melynek teste elillan a légben,

eltűnik a sötét messzeségben.

voltam én,

mint illanó varázs, csoda pillanat,

szabadság felé tártam szárnyamat.

Játszunk kicsit Akrosztichon (Mónimnak)

Ács Nagy Éva

Játszunk kicsit

Akrosztichon

(Mónimnak)

H old világit aranyként a messzi éjben,

A z örök fénylő mécsesünk nekünk,

J obb időket remélve,s nem pedig félve,

D obog reményt az eleven szívünk,

U jjnyi boldogság jár fáradt lelkünknek.

M ielőtt a függöny végleg legördül,

Ó haj, játszhassunk még sorsunkkal kicsit,

N em feladni mindent, küzdeni végig,

I tt talán még annyi mást is elérhetünk,

K éső őszben, korai nyárként, mint diadém,

A kkor is ha kell , százszor tündökölhetünk!

2018.06.28. Somogyzsitfa.

Átölelném

Ács Nagy Éva

Átölelném

Szeretném átölelni a fákat,

a bíborszínű folyót,

mely tengerbe vágtat.

Szeretném átölelni

az egész világot,

mélyen magamban érezni

a boldogságot.

Szeretném átölelni szirmait

virágnak,

mely nektárt ad méhek hadának.

Szeretném átölelni

minden ember lelkét,

átadni mindenkinek

szívem szeretetét.

2013. 07. 24.Somogyzsitfa.

Barátságfonal Akrosztichon (Juditomnak)

Ács Nagy Éva

Barátságfonal

Akrosztichon

(Juditomnak)

T udd, hogy oly nagyon örülök neked.

Ó hajom , hogy mindig velem legyél,

T avaszban,s nyárból az őszbe,

H avat hordó ,zimankós télben

N appal, vagy éjjel, jer el hozzám,

É nekelj bús szívemnek,reményt adó dallamot.

F esd át nekem színesre a holnapot,

R egéld, vagy add át a reményfonalát,

I llatot hozzon felém az északi szél,

D údolom akkor én veled az élet dalát,

L apátra teszem majd gondjaim javát,

I mám kell, hogy holnap így legyen.

J usson bőven nekünk a barátság kenyeréből,

U dvarunkon nyíljon ki legszebb rózsa,

D ália vagy lila akác, akár a gyöngyvirág,

I nduljunk el együtt, egy új illatú útra,oda hol

T akarékoskodni a szeretetből többé nem kell!

Romokban

Ács Nagy Éva

Romokban

Új napra virradva,

pislákoló lángot vet az éj,

álmok korhadnak el,

romjait szerte hordja a szél.

Fáradtan (Iván Gabinak)

Ács Nagy Éva

Fáradtan

(Iván Gabinak)

Aludni tért a zajos város ,

békésen szunnyad a forgatag,

aludni megy mind ki álmos,

ki a napi fáradságtól ingatag.

2018.06.24. Somogyzsitfa.

Imám a fény Akrosztichon (Ica barátnőmnek)

Ács Nagy Éva

Imám a fény

Akrosztichon

(Ica barátnőmnek)

B íborszínben kel fel az új hajnal,látod?

A kár hiszed, akár nem, fény benned van,

L ángol az égbolt, szikrázik a horizonton át,

A lkonyt temet el most ez a csodás pirkadat,

T űz éled fel szívemben, lángol a mécses,

I mám, hogy e fény egyszer mindenkié lesz,

N agyon kéne, hogy így legyen, mindenki lásson,

C sak a remény élteti az embert, hogy holnap majd

Z songanak a csillogó gyémánt percek!

I nnen messziről kérem én most Istent,

L opjon egy kis boldogságot még nekünk,mert

O ly távolinak tűnik minden, miben hittem

N agyon kéne, hogy közelebb legyen,érjem el,

A zt hiszem, a boldogság kijár nekem s nektek.

Vágy dallam

Ács Nagy Éva
Vágy dallam

Érezlek a zöld rét friss illatában,
várlak, az ég felé száll sóhajom,
vágyon nézek, s csak gondolkodom,
rég nem vagyok,elvesztem bódító illatodban,
semmivé váltam csak e környezetben,
aprócska lény, magányos nimfa,
ki szerelemért epekedve dalol,
dúdol a széllel, dúdol egy-vágy dallamot!

2018.06.18. Somogyzsitfa.

Végtelen szabadság

Ács Nagy Éva

Végtelen szabadság

Mindig a csodált felhők közé vágytam,

kiskoromban is szállni velük akartam,

követni őket egy végtelen, titok világba,

vágyam vegyült velük egy légnemű sóhajba,

Csodás volt követni őket,lebegni szabadon,

még most is felnőttként, ez az egyetlen óhajom,

csak szabadon, törvények, urak, határok nélkül,

utazni a végtelenbe, míg az ég velem kékül!

2018.06.16.Somogyzsitfa.

Ég a gyertya

Ács Nagy Éva
Ég a gyertya

Gyertya ég, mégis a kezemben tartom,
szélcsend van, még utánad vágyakozom,
látlak a felvillanó aprócska lángban,
meg-megrogyok, sírok, remeg a lábam.

Álmodom újra és megint a múltam,
a valóság rideg, szavam is szótlan,
boldog voltam, de szerelmet temettem,
a múltbörtönében fogoly a lelkem!

Nem enged élni, nem hát tovább lépni,
de akarok én, s nem árnyaktól félni,
szabadon szállni, mint aprócska madár,
szeretni, mielőtt bezár a bazár!

Gyertya ég,lávaként éget a lángja,
feltámad a szél, sorsom fájó ballada,
láttalak, olyan rideg volt tekinteted,
megrogytam, s csak némán álltam előtted!

2018.06.15. Somogyzsitfa.

VÉGSŐ FELEMELKEDÉS Szonett CLIII.153.

VÉGSŐ FELEMELKEDÉS

Szonett CLIII.153.

Írta:Ács Nagy Éva

Vihar dúlja fel békés nyugalmamat,

Miért van az, hogy mindig csak temetünk.

De gyarló emberként felemelkedünk,

Lelkünkben várt folyamat az alkonyat.

Hitünk olyan erős, a mennybe emel,

A lélek szabad végre, messzire száll,

Vihar nélkül vár a végtelen határ,

Ember- emberként embert ünnepel.

Őszbe vegyülő idő, suhanó árny,

Felettünk kitárva fehér angyalszárny,

Minden gonoszság majd örömbe vegyül.

Szelíddé szelídül most vad és vadon,

Lelkünk túllép minden bűzlő aljzaton,

Szeretet úr, már senki sincs egyedül.