Ács Nagy Éva
Szóltam
Szóltam, csakúgy magamnak, mélán suttogva,csendesen,
szóltam, miközben az ónos eső koppant az ereszen,
szóltam, hangtalan, vérző fájdalmak közt artikulálva,
szóltam, s a szó bennem forrt mint a legforróbb tüzes láva.
Szóltam, szavaim közé fontam minden féltett kincsemet,
szóltam, romboló hurrikán zúdult át sebzett lelkemen,
szóltam, miközben csecsemőpózba görnyedt aszott testem
szóltam, kiáltottam már, de ez nem ért neked semmit sem!,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése