Ács Nagy Éva
Magas hegytető
Magas hegytető,
oly magas, eget verő.
Szinte mellettem van a felhő,
elérni van még bennem erő.
Madár felém reppen,
megsimogatom röptében.
Szinte közelről látom a napot,
emelek neki kalapot.
Holdudvarán majd sétálok,
csillagok, léptem vigyázzátok!
Letekintve kicsinek látom otthonom,
de én vissza vágyakozom.
Magas hegytető,
hiába csábító erő.
Haza vágyom innét,
madárka vidd jöttöm hírét!
A napot nem kell elérjem,
a hold otthon sötétben kísérjen.
Csillagok a földön is vigyáznak rám,
s ott lent, valakinek csókra nyújtom a szám.
Otthon vár egy forró ölelés,
ott vár szeretés, és szenvedés.
De én otthon itt vagyok, itt is maradok,
hegytetőről csak lentről álmodozok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése