Ács Nagy Éva
Hair
Imádom ha lágy érintéssel fújja a szél,
szeretem, ha zuhatagja a vállamig ér.
Szeretem, ha száll mint a szellő s ha bozontos,
néha bizony a fésű sem éri, oly kócos.
Így hát rendezetlenül, teljesen én vagyok,
hajam lobog, megváltozni nem is akarok,.
Színe egykor barna volt, ma már festett szőke,
most olyan lett, mint búzamező ékes dísze.
Süt a nap, aranyfény játszik a bozontommal,
egybe vegyül a mezőn érett kalászokkal.
Selymesen, vad zuhatagként omol vállamra,
lobog, és lobog, csábítóan hív egy táncra.
Feltámadó szélben amazonként eljárunk
veled, hajam védő lepelként omol reánk,
hozzád simulok, közben összeér a vállunk,
hajunkat lóbálva önfeledten álmodunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése