2018. január 29., hétfő

Elfáradtam

Ács Nagy Éva
Elfáradtam
halkulóban bennem a régi nyár,
az ifjúi hév, már csak hálni jár,
lehulltak rég a fáról a falevelek,
rozsdásodnak bennem a gyökerek,
fájok.
fáj minden aprócska mozdulat,
egykori énem rajtam jól mulat,
de táncot zihálva jár öreg testem,
hogy felkérj újra, élet! álmomban lestem,
látlak.
látom, hogy lépsz felém, kezed nyújtva,
félek, mégis forrongva, epedve mozdulok,
rád bízva újra magam, hol megtalállak,
lángolva megint veled indulok el,
hagyom.
hagyd hogy érintselek még, s te vezess,
te legyél az én hősöm, védelmezőm,
te az én örök, egyetlen szeretőm,
fény villan szememben, lángcsóva tiédben,
sóhajunk egy, szép csendesen szerelmesen.
2018. Jan, 29. Somogyzsitfa.
Minden jog fenntartva.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése