Ács Nagy Éva
Várjuk még a tavaszt
Anikó Molt Tamásnénak
Sosem feledet pillanatok
árnya átöleli bennünk a zordon
telet, elmúlt ifjúság,
de a perc szívünkben lüktet.
Lassan elfogy az időnk,
mégis boldogság van lelkünkben,
az álmunk, vágyunk temetni
lehetetlen, mert szabad
mint egykori önmagunk,
nem menekülünk előle,
mert egyszeri volt,
megismételhetetlen,egyedi,
mi pedig várjuk a tavaszt.
2018 11,21 Somogyzsitfa.-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése