Hová tűnt ifjúság

Ács Nagy Éva
Hová tűnt ifjúság

Végig mentem a régi úton,
hol utoljára gyerekként jártam,
s annyi mindent másnak láttam.
Hová tűntek a fák, játszóterek,
hová tűntek el az emberek?
Hol van ifjúságom színhelye,
miért nem olyan már itt semmi se?

Mi is változunk,mert minden változik.
Hol a bokor hová elbújtam,
ha éppen bújócskázni akartam.
Hol a kedvenc fám,mit megmásztam,
ha bolondos kedvem volt ,arra jártam.
Miért lett más minden amit szerettem,
A régiek miért nincsenek itten?

Szívemben gyerek vagyok s maradok.
Hol az első csók íze mit kaptam,
és éppen csak félve vissza adtam.
Hol az a szőke srác ki észre vett,
s neki én voltam hát a legszebb.
Hol van az a nyurga kamasz lány,
ki félt , fejet lehajtva állt az utcán,

s nem csak ő a föld is remegett.
Felnőtt lett, komolyodott, változott,
de azóta is mindig álmodozott.
Még most is erős felnőttként,
de még mindig gyerkőcként.
Hol az első pofon mit az élettől kaptam
az első igazi csalódás a fiúkban.

Már nem az a vágy ,mind más lett,
mert én is kicsit más lettem.
Az életben jól megedződtem.
Hol az álom, mi nem vált valóra ,
pedig azzá válhatott volna.
Drága barátok, jó cimborák,
bohém feledhetetlen ifjúság!