Ács Nagy Éva
Anyámat látni
Reggel anyámat látnom kell,
vár már, ül az asztalnál,
néz maga elé,
gondolkodik a napi teendőn,
mintha sietne valahová,
megtervezi a napot,
meglát, rögtön mosolyog,
felébred benne a remény,
éj után jött újra a fény,
ráncos kezét felém nyújtja,
megsimogatom,
a korai fény, táncot rop az ablakomon,
hála, hogy még megtehetem,nem tudhatom
hogy holnap szép lesz e még a reggelem,
anyámmal igen, nélküle....
rá gondolni sem merek,
mert még kellennek ezek a reggelek,
kell, hogy újra gyermekké lehetek.
2018 11.17 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése