Ács Nagy Éva
Álmodom a nyugalmat
Álom ez, féktelen csoda,
hullámzó, tajtékzó folyó,
titok mely körötte lebeg,
mégis tündöklés, mély nyugalom
hagy nyomot a lelkemben,
szabadság íz terjeng a ködben,
az alkonyati ég éjbe megy át,
de most még úr a bíborpalást,
mely színpompát vetít a nyugodt
folyóvíz tükrére,csoda, varázs,
holnap pedig feltámad a szél,
vihar dúlja fel a békét újra,
és én újra álmodom majd a nyugalmat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése