Ács Nagy Éva
Magam maradtam
Az én világom káosz,
füstfelhő képében csak
rombolás az mit látok.
Az ember gyarló,
ölni képes,
bombájával.
Azt mi a legdrágább,
mi egyszeri, az életet
szünteti meg.
Most felettem
füstgombaként
kering tovább.
Nincs már ki
kiáltson, hogy végre
elég,
ne sötétítsd el már
képzelt világom egét!
Mit kérsz még tőlem,?
Már csak én vagyok,
de bűnös, romlott világ,
lassan én is elmúlok.
Hát tudhatod, halandó
mi vagyok, s vagyunk,
békét kérünk, s akarunk!.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése