Ács Nagy Éva
Visszhangzik a határ
Még vagyok eleven,
de félem a holnapot,
imám száll a légben,
megtorpanni nem fogok.
Áhítozom a szebbet,
vágyam lett a jobb,
letenném már terhemet,
de cipelem én bolond.
Vergődök csak a létben,
mint törött szárnyú madár,
hangom elvész az éjben,
mégis visszhangzik a határ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése