NYUGALOM
Szonett CLI. 151.-
Írta: Ács Nagy Éva
Őszök ősze vár, körbe táncol már,
száradó falevél, vad tangóra kél.
Nyárról mesél a fény, erdő mélyén.
Avarszínű határ, mint vándormadár,
síró szél zenél, évszakot cserél.
Tél kopog méhén, október mezsgyéjén.
Tánc a varázshegyen, ám szép legyen,
beért a kalász, nyársírató e nász.
Magamra veszem, bűvös köpenyem,
hű évszakos szobrász, éji fényvadász!
Ez deres álom, zúzmara ágon,
szunnyadó kikelet, alvó övezet.
Béke ül a tájon, éjcsend átfon,
nyugvó természet, gyógyítgat sebeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése