Ács Nagy Éva
Magány Óda
Elszállt végleg, ó ,hogy hiányzik,
még volt, nem tudtam mi az, ha nincs,
és most, hogy nincs, én botor, siratom,
érte szól némán, fájdalmas sóhajom,
kellene, hogy kicsit érintsem még,
hogy olyan legyen minden mint rég,
kellene, hogy gerincén érzékién játsszak,
hogy rajta ujjaim felfedező útra induljanak,
fedezzék fel, minden rejtett porcikáját,
zongorázzák el nekünk, vágyam ódáját,
de most nincs, hiányzik, halotti beszéd szól,
üres érzés, sodródó ár,magányos a jászol!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése