2018. október 5., péntek

Én vétkem

Ács Nagy Éva
Én vétkem
Vétkem, mint mindenki másnak,
hibám is annyi, mint a nagyvilágnak,
ember vagyok, s gyarló a létem,
bábu vagyok, rángatják léptem.
Csak a gondolatom az szabad,
ezerfelé bátran, bárhová szaladhat,
ajkam néma, beszorult belém a szó,
kezem béna, rászakadt a nagy ajtó.
Vétkem mégis aprónak tűnik nekem,
hibám nagyvilági, mégis szeretem,
emberként élni kéne még itt ,hidd,
mielőtt előttem is leszakad az a híd.
2018-10.05 .Somogyzsitfa.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése