Ács Nagy Éva
Biankám...
Októberi nap fénye ébresztett,
kezembe fogtam egy ecsetet,
édeni neved a szívembe véstem,
úgy örülök annak, hogy vagy nekem.
Kacajod gyógyír az én bánatomra,
gyöngyöző mosolyod minden bajra,
mindig virágot festek, mely boldogság,
kincsem te, oly büszke vagyok rád.
Álmok, vágyak mely veled születnek,
remények, melyek mindig elkísérnek,
s én remegő kezem végig simít arcodon,
veled leszek majd, minden egyes hajnalon.
2020.10.29 Somogyzsitfa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése