Ács Nagy Éva
Esik az eső...
Elsírtam már minden könnyem,
már nem sírok! Látod ?
elvitte a szél minden bánatom,
már nem fáj úgy a múlt,
a vihar nem tépi le maradék erőmet,
nem engedem, és kész,
a túlélésre koncentrálok,
a jövő felé nyújtva kezemet,
ragyog felettem az ég,
a fény átjárja testemet végre,
s a mosoly uralkodik sápadt arcomon,
nevetek! Ugye hallod?
Rád gondolok,
s mégis csak könny pereg szememből,
vagy tudod... esik az eső,
áztatja a földet,
nem én sírok, csak... csak... esik az eső!..
2019.05. 30 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése