Ács Nagy Éva
Eleven halál...
Sétáltam, csakúgy csendben magam,
ott ahol az első csókot tőled kaptam,
újra átéltem a szerelmünk pillanatát,
hallottam jól, szíved heves dobbanását,
fáztam, átkaroltál, hitted azt, hogy fázom,
s egy madárka rezdült meg felettünk az ágon,
csicseregte vígan a szerelmünk dalát,
jó volt hallani, jobb mint egy bús balladát,
de hamar eljött az a pillanat, elmentél,
erősebb volt tőlem a földöntúli ellenfél,
szívem dobbanása azóta csupa fájdalom,
elevenen kedves, érted, értünk halódom.
2020.09- 26 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése