Szabadban...

Ács Nagy Éva

Szabadban...

Mily pompa ez, varázslatos ez a világ,

kikelet a friss zöldbe csalja a leányt,

hamvas, üde szépsége tájba elvegyül,

borús ég is rögtön aranyfényre derül.

Tündetáncot járna vele még a szél is,

bízza, mondom, fürgén ropnám véle én is,

búza szőke haja az égig lobogna,

az én megfáradt szívem vele dobogna.

Reszkető kezem általa kisimulna,

lábamba a fájó görcs többé nem húzna,

lebegő tünderuhát öltenék vele,

kacajjal ültetnénk mindent telis-tele.

Reményt a jobbra, és mellé hitet adnánk,

boldogsággal a földet már betakarnánk,

szerenádot adna minden dalos madár,

páholyunk a pázsit, s nincs kijelölt határ.

Örök fény, örök pompa győzedelmi dal,

szöszke álom, tündeleány, mint őrangyal,

kritika nélkül, szabad színházi világ,

hol minden léptek után nyílik ki virág.

2020.08.03 Somogyzsitfa.