Ács Nagy Éva
Hazatérek hozzád......
Hamvadó a tűz mellett ülve melegem lett,
szenvedélyláng bennem egekig repített,
s ott fent a fodros szélű felhők szárnyán,
ott, túl minden idők, örök álmok határán,
magam mellett tudlak majd, újra és újra,
a gyönyör szívem belsejét lángra lobbantja,
vágyam zeng , kiáltásom szinte az egész világé.
szívhangom egy magányos, epekedő sziréné.
Mert lettél nékem, egy elérhetetlen égi szerető,
ez itt a föld, mely nem más, csak folyton temető,
temetni szerelmet, társat többé nem akarok,
inkább én mint tiszavirág semmivé válok.
fájó táncom majd lesz saját haláltusám,
sóhajom feléd, mint szerelmünk idusán,
s a föld mi kidobott egykor, most fogad,
hazatérek hozzád, hát öleld át a hontalant.
2020.05. 13 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése