Ács Nagy Éva
Lelkem zenéje
Éj van, békés csend honol a tájon,
valahol egy húr pendül a gitáron,
felcsendül sírva egy éji ballada,
benne fájdalmak vészes fuvallata.
Viharfelhők vonultak át az égen,
álltam tébolyult hiénák körében,
mégis egy szikrányi remény éledt,
fájó szívem újra új napra ébredt.
A hajnal bíborszínével kápráztatott,
a nap fényességgel teljesen elvarázsolt,
kábult voltam, s a zene megtelt bennem,
a hiénák körtűzében kacagva átmentem.
2019- 01.02 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése