Ács Nagy Éva
Őszi hangulatban
Ősz van, mint mindig minden évben,
ősz van nekem a zordon télben,
hullnak le a fákról a falevelek,
e színes avarban egyedül lépkedek.
Nem élvezem szépségét e tájnak,
lelkemben ölnek a fájdalmak,
elhagyott hitem, csalódtam a nyárban,
elhagyott szerelmem, szívem némaságban.
Ősz van, és hideg télies nekem a táj,
szép lehet, de engem a magány vár,
rabként tengődöm,múltam cellájában,
ázott tollú madár vagyok, kalitkában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése