Ács Nagy Éva
Szerelmes vers,
Evokáció. József Attila. Szerelmes vers
Csókolj oly erősen, tépd az ajkam,
ne félj , nem fáj, hisz én is akartam,
járd be testemnek minden zeg-zugát,
tudd eleven az, nem hordok álruhát.
Ha elhagysz, én bíz megkereslek,
karom úgy ölel át, majd összetörlek,
játszom veled mint egy kisgyermek,
hidd, mindennél jobban szeretlek.
Örökké kéne hogy tartson e láng,
örökké csókra nyújtva a szánk,
és bárhová mész, visszakaplak,
„harapj, harapj, vagy én, haraplak!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése