Ács Nagy Éva
Zuhanás...
Elmélkedem, mi miért van,mit miért teszek,
lent vagyok, ettől lejjebb nem eshetek,
nem vágyom magasba, zavarna a kilátás,
fentről látnám mi az mi lent van, mi az acsarkodás,
ki az ki jó mélyen tud nyalni, egy feljebb jutásért,
eladja magát, jópofaként aljas júdásként,
de egyszer az élet majd visszavág neki,
akkor önmagát is majd kinevetheti.
fentről nagyot fog egyszer zuhanni,
lehet majd ott nem lesz mellette senki,
rághatja a magának keresett csontját,
persze ha akadnak olyanok kik elébe dobják,
de én akkor sem fogok nevetni, mert más vagyok,
több talán, ember, mert bennem érző szív dobog.
2020 01 17 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése