Gondolatom szárnyakon...
Gondolatom, tudd, néha messze száll,
álmokon túl, a képzelet határán,
s a világvégén szabadon eresztem,
áthatolva minden magas kőhegyen.
Felszabadultan, jó magosba száll,
nem húz rolót senki, fantáziám határán,
röptetem, mint sólyom madarat, eresztem
végre önfeledten, át a tornyosuló kőhegyen..
2019 10..21 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése