Elvesztve...

Ács Nagy Éva
Elvesztve...

Úgy de úgy "Elmondanám, de nem tudom,"
a szép szó bennem réges rég megfagyott,
hideg a testem, a remény elhagyott,
tudom, nincs kinek többé elmondanom.

Mert akkor rég meghalt bennem valami,
fekete éj jött a zöldellő tájra,
lepelként a fényt már magába zárja,
elmém bomlik, kezd vadként őrjöngeni.

Emlékként foszlányka, kezed kezembe,
szívdobbanás,"Lelked, lelkembe zárom,"
ma már csak köd vagy, egy rózsaszínálom,
elvesztünk vala, a végtelenségbe.

2019.10.10 Somogyzsitfa.