Ács Nagy Éva Látomás..

A vers Horváthné Szabó Tünde szavai alapján.
Szende virág bájos angyali lepke.

Ács Nagy Éva
Látomás...

Életre kelt ma bennem gondolat,
angyali látomás, pillanatnyi volt,
illatos virágra tarka lepke szállt,
néztem magam elé,oly szendén,
bájos szitakötő éppen táncra kélt,
patak partján békés csend honolt,
a hűs vízben egy hal némán lubickolt,
a lankás parton enyhe szél lengedez,
hatalmas fák alatt piros kis pad áll,
rajta ülve pihen, egy szürke gerle pár,
turbékolások nekem mennyei zene,
sok mesét mondanék még neked,
ha a múlt átölelne, s újra velem lenne.

2019.07. 30 Somogyzsitfa.

Hajnal ébredése...

A vers Horváth Brigitta Judit által megadott
szavak alapján
Újjászületés,boldogság,hajnal,harmat,varázs.

Ács Nagy Éva
Hajnal ébredése...

A hajnal ébredése új reményt ígér,
a fény aurámra tapad, éltemen végigkísér,
boldogság ragyoghat most már arcomon,
újjászülettem ezen a harmatos hajnalon.

Varázsszőnyegen lépkedem tovább,
a létem múlandó, mint illanó délibáb,
ahogy a titkos éj leszáll, tündévé válok,
s oda vágyódom én, hol igazak az álmok.

2019.07 26 Somogyzsitfa.

Csodavilág...

A vers Tomisa Noel szavai alapján készült..
csodavilág;tavasz;tündér;szép;virágba borulás

Ács Nagy Éva
Csodavilág...

Valahol van egy szép csodavilág,
mely helyen örök a rügyező tavasz,
fény az úr,s tündérek körbe fognak,
veled együtt illatos virágba borulnak.

Valahol, minden álmon túl létezik,
titok, melyet nem sokan ismernek,
nincs éj, nincs nappal, csak pompa,
olyan mintha a világ is neked álmodna.

2019.07. 25 Somogyzsitfa..

Édeni álom...

A vers Dózsa Henriett által megadott szavak alapján készült...

Tündér, kalap, varázslat, csoda, virág

Ács Nagy Éva
Édeni álom...

Nappalt mindig titokként, az éj követi,
életre kel benne a vágy, egy varázslat,
s a békés nyugalmat árasztó csendben,
nyílik az éjben egy hihetetlen csoda,
tündérkert legszebb illatos virága,kis tündék kalapban táncra kélnek,
víg daluk Óda, mesél a titkos éjnek,
kecses mozdulatukban édeni báj,
nincs benne furfang, semmi háj,
sóhajom száll messzi a horizonton,
s e vágyat minden éjjel kibontom...

2019. 07 25 Somogyzsitfa...

Búcsúztató...

Ács Nagy Éva

Búcsúztató

Összegyűltünk, a te tiszteletedre,

szemünkből lassan könny pereg,

nélküled fognak telni az eljövendő hetek.

Te pihensz, itt letetted a lantot,

de itt maradnak velünk a szavak,

és a veled megélt minden pillanat.

Éld boldogan a következő éveket,

éld meg az életet, mert minden tied,

tied lehet a végtelen, ha elhiszed..

2019.07. 25 Somogyzsitfa.

Másvilág...

Ács Nagy Éva

Másvilág...

Ég és föld, szépség, ábránd és való,

végtelen horizont, álmot hozó,

rabság itt lent, ott a nagy szabadság,

varázsléptű elképzelt másvilág.

Angyalok közt élve, tüzes vad tánc,

kőrbe nem fonja már nyakam vaslánc,

szárnyakat kapva az öröklétbe,

merülve végtelen messzeségbe.

2019.07, 22 Somogyzsitfa.

A remény rabja... Klopfer Szandra szavai után.

Ács Nagy Éva

A remény rabja...

Klopfer Szandra szavai után.

Ha elmesélnem valakinek,

vajon meghallgatásra találnék-e?

Vagy egyszerűbbnek tűnne,

tudomást sem venni róla?

Miként tapossák el a rózsákat,

de tövise örökké megmarad,

Vajon a reménység megmentőm-e

vagy sorsom az elkerülhetetlen.

Földre hullnak le leveleim,

de szirmain reménység csillog,

harmatcseppként ragyog a fény,

a rosszt talán elviszi majd az éj.

Gyermek, család, egészség, munka,

így nem érhet tudom véget,

nem nézhetem mindig tétlenül,

hogy tönkremegy egy élet.

2019.07. 21 Somogyzsitfa.

Nagymamámnál jártam...

Ács Nagy Éva

Nagymamámnál jártam...

Megálltam a Marcali dombtetőn,

szemem fürgén a völgyet pásztázza,

látom magam, látom gyermekkorom helyét,

ott lent a sárga falú kicsi házat kerestem,

vágyom rá , vágyom arra, hogy újra ott legyen,

jöjjön elő megint szívemnek kedves lakója,

a nagyvilágnak legjobb nagyanyója,

lelkem lángol,nem látok mást csak semmit,

kietlen puszta tájat, a rét közepén romok,

csend van, a nénike nem vár nem tipeg többé,

réges -régen elment messzire, elhagyott,

lelkemben vihar, a hiánya űr, bennem fájdalom,

üvöltenék ,értelme nincs , ő nem jöhet többé haza,

hiába vágyom utána, a múltat megváltoztatni

nem tudnám, magányos cédrus vagyok,

fent a dombtetőn, állok bénán, lábam remeg,

a hátralévő életem nélküle kell leélnem,

de az emlék az enyém, bennem eleven még,

minden szívdobbanásom, sóhajom érte van,

szép volt, varázs, csodálatos asszony volt ő,

az én egyetlen őszhajú drága nagyanyám.

Most itt állok mint mindig,, az emlékeknek élve,

fáklyakánt éltet tovább a tőle tanult szeretet,

Marcali dombtetőről nézve, gyerek vagyok,

hiszed e, mert én még mindig, még élek hiszem.

2019.09- 18 Somogyzsitfa.

Nyárutó...

Ács Nagy Éva
Nyárutó...

A nyárnak vége, az ősz közeleg,
hullnak a fákról zizzenő levelek,
a szél feltámad, borongós a táj,
a mezőre nem jár legelni a nyáj.
Zavaros a tó vize, fürdésre nem jó.
hullámok csapkodnak mint valami jojó,
fázik az ember, harmatban lépked,
virágot már nem kell letépned.
Az ősz az úr mellettem amerre nézek,
de távolban még élnek a nyári képek,
biztatva, hogy újra lesz majd megint nyár,
ősz, tél, tavasz, s ő majd víg táncot jár...

2019- 07-16 Somogyzsitfa..

Remény van...

Ács Nagy Éva

Remény van...

Amikor azt hittem már, hogy itt a vég,

a remény felvillant, szólított, hogy élj,

fülembe suttogott küzdj, és mindent győzz,

a félelmedet örökre messzire száműzd,

hittem neki, bárhogy is fájt lelkem, felálltam,

élni még kicsit, igen csak azért is élni akartam.

Küzdeni fogok a magam démonjai ellen,

kell, hogy elevent öleljek, s ne szellemet,

hogy a múlt árnyai végre tovalibbenjenek,

hogy rend legyen bennem, s ne küzdelmek,

nem adom fel, még akkor sem ha könnyezem,

csak azt lássák rajtam, hogy ragyogok, s nevetek.

2019. 07. 14 Somogyzsitfa.

Kerülget az álom

Ács Nagy Éva

Kerülget az álom

Már megint itt van im az este,

az álommanó szinte ezt leste

vágyta, mikor csukom le szemem,

az ő országába mikor lépem.

Álom itt van, eljött ismét értem,

pedig most még nem is kértem.

Ébren szeretnék még maradni,

de pillám kezd lassan lecsukódni.

takarom húzom, szemem csukom,

és most újra csak a szépet álmodom.

Pihenni térek, elkerülnek a lidércek,

velem vannak itt az éjtündérek,

lesik az álmom, vigyázzák álmom,

én repkedek velük tündérszárnyon.

2012 Júl.30 Somogyzsitfa.

Mese volt...

Ács Nagy Éva
Mese volt...

Valahol egy homályos szobában,

egy kisleány meséket hallgatott,
az Óperencián túl, tündérekről álmodott.
hitte, kacsalábon forgó palotában fényeket,
vályogfalú házban éledő reményeket.
Ott a jó mindig legyőzi törtető gonoszt,
szegénylegényből lesz a legjobb harcos
ki legyőzi a tűzokádó hétfejű sárkányt,
elnyeri jutalmát a gyönyörű királylányt,

Valahol egy homályos szobában.

egy asszony a múltban kalandozott,
a meséket kinőve valóságról álmodott,
kicsi vályogfalú házát benőtte a dudva,
rájött, hogy az élet, nem habos torta,
a jó nem mindig győzedelmeskedik,
ki nem igyekszik, azt mindig legyőzik,
de szívében reményként él a régi mese,
Óperencián túli varázs fellegekig emelte..

2019-07.03 Somogyzsitfa..

Egyszer...

Ács Nagy Éva
Egyszer...

Egyszer elmegyek, hiszem,
szemem még időz szülőföldemen,
magam vagyok,semmim nincsen,
a végtelen lett minden kincsem.

A végtelen mely maga minden,
pihe- puha álom, s én elhittem,
bolyongok benne eleven éberen,
boldog vagyok, végre átélem.

Boldog vagyok, szívem dobog,
szemem íriszében tűz lobog,
parányi szikra önálló életre kél,
a vágy bennem Ódákat regél.

A vágy bennem, szabadságízű.
éden ez, olyan mesés, mézízű,
maradnom kéne, de mennem kell,
hiába lobog a vágy, a sors nem kegyel.

2019.07. 02 Somogyzsitfa.