Ács Nagy Éva A szeretet lángja éltet

 

Ács Nagy Éva

A szeretet lángja éltet

Már vártok rám érzem, tudom,
koszorúm kezemben hozom.
gyertyám is értetek ma csak ég,
meggyújtottam a szeretet mécsesét.
Most a temető szép díszes,nem sivár,
pompázik rajtatok a kegyelet virág.

Emlékezzünk, a sírnál némán állva,
nem alszik ki sosem szeretetünk lángja.
Látom magam előtt, mikor velünk voltatok,
mikor hozzám oly szépen szóltatok,
most is hallom, csak már csendben,
a kimondott szó ott van bennem.

Velem minden percemben ott vagytok,
ha valami nem megy , hozzátok szólok.
Emlékezek a csilingelő nevetésekre,
a boldogságtól csillogó szemekre.
De most csak árvaként állok, sírok,
értetek tengernyi könnyet hullatok.

Állok megtörve, emlékeimben kutatok,
mert jönnek szebbnél szebb pillanatok.
S hoznak mindig egy rég elfeledett mosolyt,
mosolyt igen, mely valahol eddig is ott volt.
Számomra ti nem haltatok meg,örökké éltek,
mert nem hal meg az emlék és a lélek.

A szeretet lángja éltet.

2022 10. 31 Somogyzsitfa.