Egyedül az éjben...

 Ács Nagy Éva

Egyedül az éjben...

Szívemben ősz van, s néma csend,

halk dobogás, összevisszaság bent,

kezem remeg, virágcsokromat elejtem,

fény lobban valahol, s én követem.

Utat mutat nekem e fény a sötétben,

megyek utána, míg célomat elértem,

megtaláltalak , közel vagyok hozzád,

hazatértem, oly nagy volt a honvágy.

Ölelnélek, de hideg kő van feletted,

szólnék még , de úgy fázom az éjben,

félek, reszketve vágyom a hajnal jöttét,

vágyom feloszlatni a törtető halál ködét.

2021.10. 31 Somogyzsitfa.

Itt nőttem fel.. ( Marcali te édes)

 Ács Nagy Éva

Itt nőttem fel..

( Marcali te édes)

Itt nőttem én fel, itt minden bokrot ismerek,

itt voltam én még boldog, felhőtlen gyermek,

itt kalandoztam egész napon át, bejártam zeg zugát,

szívtam magamba az erőt, mint égi mannát,

itt lettem én bimbóból szépen nyíló virág,

kinyílva én, akkor a világban nem láttam hibát.

első lépéseim még ott, oly esetlennek voltak,

elestem, felálltam, majd újra elindultam,

sírva mentem be az iskola zordon kapuján,

majd nyolc év múlva, sírva léptem végleg át,

magam mögött hagyva a felejthetetlen diákévéket,

szív dobogva várva, az újabb, másfajta életet,

reményeket szőttem az ismeretlen jövőm felé,

remegtem, féltem tőle, az ég is dörgött belé,

de az édes otthonom magamra sosem hagyott,

arcomra a víg mosoly csak néha fagyott,

s ha mégis, erőm tőled kaptam, erőd voltál,

te egyetlen ki mindig velem tartottál,,

bejártam a várost, ismerve mindent, itt születtem,

Marcali te édes otthon, ezt dobogja szívem!

2021. 10.24 Somogyzsitfa.

Szomorú szombat... Vers alapja. Szomorú vasárnap

 Ács Nagy Éva

Szomorú szombat...

Vers alapja. Szomorú vasárnap

Szomorú lett a szombat már nekem,

elhagyott, elment az akit szerettem,

őszhajú jó apám lehunyta a szemét,

s felettem örökre beborult már az ég.

Nekem a szombat már rossz napom,

gyöngyöző kacajom végleg elhagyom,

jó apám magához többé nem hívogat,

ráncos két kezével kedvesen nem simogat.

Engem az én apám végleg elhagyott,

fájdalmassá tette nekem a tegnapot,

gyászízű lett számomra a holnap,

nélküle erőm sincs, karom is lelohad.

Szomorú , szomorú nekem a szombat,

torkomban a vég, a sírás most fojtogat,

jó apám hallod e, ölelj meg még egyszer,

gyógyítsad a lelkem, esd meg szívemen.

2021.10 22 Somogyzsitfa.

Áthajózunk... (Szeretet örök) Idézet:THE NARROW SEA . AZ ÁTKELÉS

 Ács Nagy Éva

Áthajózunk...

(Szeretet örök)

Idézet:THE NARROW SEA . AZ ÁTKELÉS

Szerelmek jönnek, mennek,

vonulnak szép lassan, sorba el,

vadhullámokat képezve az életen,

de a szeretet örökre megmarad,

elmúlik egyszer minden heves pillanat

a szeretet az mely örökre összetarthat,

a sors, hogy együtt megöregedni,

nem mindenkinek adatik meg,

az emlék, s a szeretet mely tovább éltet,

s ha zátonyra fút majd a hajónk,

"veled majd áthajózok én,

a halál szűk felségvízén."

2021.10 20 Somogyzsitfa..

Elképzeltem

 Ács Nagy Éva

Elképzeltem...

Elképzeltem, hogy karod újra átölel,

s a csendemben belezúg a nevetésed,

hallom a légből jövő hangos kacajt,

mely szívembe most lúgként mart.

Elképzeltem, hogy újra veled vagyok,

a törtető fényben csak neked táncolok,

hajamat a szél borzolja kócosra fel,

egy levél hullik vállamra, mely égi jel.

Elképzeltem a hajnalt,mely minket ölel,

vágy járja lelkünket, csend reánk figyel,

a zord idő itt már olyan távolinak tűnik,

szívünk egyesült örökre, örvend a lelkünk.

Elképzeltem a fényt, szerelmet játszik a tóvízén,

hullámokat kavar a szél, az ég azúrkékjén,

de felébredtem, s végtelen semmi volt velem,

csúf játékot játszott megint a képzeletem..

2021. 10.19 Somogyzsitfa.

Anno Fészek...

 Ács Nagy Éva

Anno Fészek...

Sok -sok év jóban és rosszban,

együtt, nappal és éjjel,

erős műszak, végtelen 12 órák,

aztán mindennek vége,

utunk másfelé vette az irányt.

De nem mondtuk azt, hogy többé

sosem, mert nem örökre szólt,

ha nap mint nap nem találkozunk,

tudjuk jól, hogy egymásnak

mindig leszünk és vagyunk.

Mert nem csak kollégák voltunk,

a mi fészkünk volt egy nagy család,

hol osztoztunk a másik örömében,

vagy sírtunk, átérezve a másik fájdalmát,

de mindig tudtunk egymásnak örülni,

tudom, hogy eztán is mindig fogunk.

2021.10.10 Somogyzsitfa...

Fohász az őszhöz...

 Ács Nagy Éva

Fohász az őszhöz...

Marcona ősz, kérlek add vissza nekem,

add a nyarat, add kit akkor elvesztettem,

nem a napfényt siratom, nem a virágokat,

hanem a vele töltött gyönyörű napokat,

szél te hatalmas, te óriás segíts meg engemet,

gyógyítsd meg elárvult, gyönge lelkemet,

hozd elem a múltat, a nyarat, hozd el őt magát,

legyen eleven alak, győzzem le a fekete halált,

ne csak emlék mit láthatok, ne csak képzelet,

képzeletet én eleven, magamhoz nem ölelhetek,

vesd elém tomboló viharként az elveszett időt,

ne vedd el tőlem őt, s tőlem a maradék erőt!

2021.10.02 Somogyzsitfa.