Ács Nagy Éva
Szivárványos gondolat...
Házunk előtt, eső után, szivárvány keletkezett,
álombéli színes hidat szült bennem a képzelet,
gondolatban felsétáltam az óriás szivárványra,
lábam felváltva, félve lépett a színkavalkádra,
végül a gyönyörű narancssárgára léptem,
s máris a mesebeli út túloldalán ébredtem,
varázslatos, izgalmas táj, szivárványszínű erdő,
magas, hófedte hegyek, tekergő bárányfelhő,
ében hajú, gyönyörű tündérek, zene, víg kacaj,
boldogság, ragyogás, nem pedig fájdalmas jaj,
színes tarka pillangók, madarak, elvesztett emberek,
tánc, víg dallam, egy ütemet dobbant itt minden lélek,
ha ily a másvilág, most már ismerem, többé nem félek,
de azért még vágyom haza, az én szerény otthonomba,
ezért felkapaszkodtam újra a szivárványos hidamra,
zöld, sárga, lila,kék majd újra megint a narancssárga,
itthon vagyok ,könnyezve néztem a búcsúzó szivárványra.
2021.09.22 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése