Ács Nagy Éva
Emlékszem még...
Emlékszem jól, nem volt az oly rég,
emlékszem jól, érces hangjára,
emlékszem illatára, bennem ég.
A pillanat meg nem tűnik távolinak,
halkan szólít, nyújtja felém kezét,
a múltból kiemelkedik egy ismert alak.
Ijesztő léptek,, remeg bele az ég,
hallom, hogy köszön, hálálkodik,
hallom , csoszog, hát csoszogj még!
Ígérte, segít nekem, mindig itt lesz,
de becsapott nem tartotta szavát,
mert ő nagy csatát vívott, vesztes lett.
,
Magamra hagyott, elvitte az ígéret szavát,
s most harcot vív bennem a dobbanás,
hol ingázik bennem az élet, követve a halált!
2021. 09. 20 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése