Ács Nagy Éva
Rianás...
Békés csend honol a balatoni tájon,
vastag jégpáncél fedi a el a vizet,
ez a csend most mindent átfon,
szürke köd takarja a távoli hegyet.
De amott már a szép tavasz közeleg,
halovány napfény törtet a hegy mögül,
a fénycsóvák, mint valami elő követek,
a jégpáncélon diadémként üdvözül.
Hirtelen a csendben, moraj hallatszik,
szirénaként hasít a szürke, ködös éjbe,
valami most természeti háborút játszik,
rianás...kiáltják az emberek a sötétbe.
Kikelet ébred, hogy megtörje a telet,
és rügyezzenek az alvó fák, zöldelljenek,
ébresztve fel bennünk az álomképeket,
holnap már üdvözül minket újra a kikelet.
2021.02 07 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése