Szabadság vágy...

Ács Nagy Éva.

Szabadság vágy...

Szállni szabadon mint pillangó.

igaz álom ez, mely nem illanó.

tudni elérni azt mi lehetetlen,

legyőzni titokzatos végtelent.

Hinni abban , hogy mindent lehet.,

a mese való s nem képzelet,

Könnyezni de csak örömtől,

kacagni mindig, csakis szívből,

Mássá válni kitűnni a tömegből.

Színessé válni a szürkeségből.

Mégis megőrizni önmagad,

tudd, nem oly egyszerű feladat,

de hidd, hogy sikerül neked,

mert ború után még kiderülhet,

s akkor szállhatsz majd szabadon,

törvényen kívül akár a napon,

feletted kéklő tenger a végtelen,

álmod napfényként pompa az égen,

ragyogó színben játszik a testeden,

víg táncot dobbant meg szívedben,

hát merj és álmodj, álmodj örökké,

vágyad nem válik lefutott körökké,

rád vár a tiszta felhőtlen végtelen,

higgy csak gyermekként a mesében.

2020.07 29 Somogyzsitfa.

Tünde remény.

Ács Nagy Éva

Tünde remény...

Már nem kergetem az igaz álmokat,

mert veled együtt valahogy, elszálltak,

már elfogadtam némán a sorsomat,

légbe mennének a kimondott szavak.

Borongós ősz van, napfényes nyár helyett,

sűrű lián feszít, fonódik körém,

bősz démonok röpködnek fejem felett,

én ringatózom a képzelet ölén.

Gyászomba fojtom el, hörgő sóhajom,

nem kérdek semmit többé, értelme nincs

a miérteket válasz nélkül hagyom,

a múltam örökös érzelembilincs.

De amott a túlparton látom,fény van,

mely, csodás édeni reménnyel kecsegtet,

tündeként én, a vöröslő alkonyatban,

s e remény felemel, szinte már lebegtet.

2020.07-22 Somogyzsitfa.

Óda a reményhez..

Ács Nagy Éva
Óda a reményhez..

Alkonyodik, s te nem vagy velem,
sötét lepelt terít reám a félelem,
a tünde álmok most tova szállnak,
búcsút intve már az éden ifjúságnak.

A parkon keresztül rémisztő a séta,
egyedül most, megtépázva én mint céda,
fázom, rettentően marja arcom a könny,
jéggé fagyott végleg minden örömöm.

Hogyan tovább nélküled, tátongó űr,
a magányos téboly maga alá gyűr,
hiénák lesik minden egyes tétova léptem,
miért hagytál el, rebegve tőled kérdem.

Minek adtad a reményt , ha el is vetted,
álnok volt szavad, s te magad is hitted,
hazug voltál, hazudtad a szerelmedet,
hitvány vagy, nem remélem kegyelmedet.

Mégis ha pirkad, új reményt hoz felém,
tudd meg, az aranylófény életet lehel belém,
simogatja, mint kedves. sápatag arcomat,
fény az élet, s ő majd újabb szerelmet ad .

2020. 07. 19 Somogyzsitfa.