Ács Nagy Éva
Éledés...
Komor felhők gyűlnek rég felettem,
pillanatnyi érzés, köd előttem,
aztán, fel a fejjel, most mosoly kell,
s erőt adó napfénye éled fel.
Hiszem, hogy melegít, mert hinnem kell,
mondom, köd előttem, vég, illanj el,
erőm a hit, barátom fényesség,
úgy olvad a számban, mint édesség.
Komor felhők sorba elvonulnak,
utat adnak a vélt szabadságnak,
és nyílnak kopár réten virágok,
múlt, gonosz, végre minden lezárok.
2019.09.05 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése