Magasba nézni...

Ács Nagy Éva

Magasba nézni...

Élni kéne nem csak mindig rohanni,

a fáradságtól nem hétrét görnyedni,

délcegen hát, magunkat jól kihúzva,

felemelt fejjel, nézni a magasba.

Kacagni kéne, és nem fájón sírni,

a holnaptól nem remegni és félni,

nincstelen, kolduló jajszavak helyett,

megint magasba emelni a fejet.

Élni kéne végre ezt az életet,

elevenként addig még mindent lehet,

mert ha jő egyszer a végső pillanat,

bánni fogjuk azt ami itt kimaradt..

2019.09 30 Somogyzsitfa.

Hajnali varázs...

Ács Nagy Éva

Hajnali varázs...

Ma oly nagyon cirógatott a hajnali fény,

lágyan végigsimított alvó testemen,

selymes érintésével ébresztgetett,

teljesen végigjárta nyugtalan lelkemet,

kinyitottam kedvességére szemem,

köszöntöm, jó reggelt fény,ébredek.

álmom elillant pár perc alatt messzire,

csodálatos fényesség lépett most helyére,

új nap, új reményt hozott, mit kértem,

a hajnali varázs,ily csodásan jött értem.

2019. 09 28 Somogyzsitfa.

Akarni még

Ács Nagy Éva

Akarni még.

Lemondás szele elmémben az úr

minden ép gondolatom kitúr.

Oly szépek tűnnek el semmibe.

Így rohanok én is lemondás vesztébe,

nem eltűnni, ragyogni még,

nem elveszni, maradni még!

2019- 09 -20,Somogyzsitfa

Ha vagy nekem...

Ács Nagy Éva

Ha vagy nekem...

Érzem már, az éjben az ősz illatát,

mégis szerelmet suttognak a fák,

ajkad íze ajkamon maga az éden,

ha ölelsz fáradságom nem is érzem.

Hallom már a közelgő tél moraját,

erősebbnek érzem szíved dobbanását,

karom karodba fonódva, nem félem,

csillag ragyog nekünk majd a téli éjben.

S a sűrű ködön áthatoló tavaszi rege,

üdv, illatos virágot ontó fák, hadserege,

kéz a kézben, mezítelen harmatos fűben,

majd búja vágyak nyílnak, a kéj erdejében.

Tündöklő napsütésben burjánzó nyár,

szivárványszínben pompázó oltár,

templomtornyán hangos harangszó,

jóban- rosszban, holtamig, végszó.

2019. 09.10 Somogyzsitfa,

Vér vér ellen...

RÉGI VERSEM KICSIT ÁTÍRVA..

Ács Nagy Éva
Vér vér ellen...

Miért van az, hogy vér -vér ellen fordul,
az anya tehetetlen, könnye vérre csordul.
Ki mellé álljon, kit védjen, kit ne bántson?
Vér a vér ellen, kiált, de nekem mindegyik a vérem!
Most hull a földre könnye, némán tétlenül néz,.
Fájdalom lúgként mar alig lüktető szívébe,
vészes jajgatását nem hallja senki se.
Fáj marcangolja barázdás arcát a bánat,
lépne,de béklyóban a lába, most mit csináljak
Kiket én neveltem, kiket én szültem erre a világra,
látom dühösnek, s vad,halálos ellenséggé válva.
Istenem, ha hallasz, mondd miért büntetsz!
Nem volt elég, most még mást is követelsz!
Megpróbáltatásból kaptam eleget már,
kérem a tőled szebb holnapot, tudom vár!
Szívem ketté törve, végleg meghasadt,
azt is elvesztettem mi nékem éltemben megmaradt...

2012. július 22. SOMOGYZSITFA,

Éledés

Ács Nagy Éva

Éledés...

Komor felhők gyűlnek rég felettem,

pillanatnyi érzés, köd előttem,

aztán, fel a fejjel, most mosoly kell,

s erőt adó napfénye éled fel.

Hiszem, hogy melegít, mert hinnem kell,

mondom, köd előttem, vég, illanj el,

erőm a hit, barátom fényesség,

úgy olvad a számban, mint édesség.

Komor felhők sorba elvonulnak,

utat adnak a vélt szabadságnak,

és nyílnak kopár réten virágok,

múlt, gonosz, végre minden lezárok.

2019.09.05 Somogyzsitfa.

Őszi levelek...

Lukácsné Margó szavai által.
Pilledt, vállak, kebel, érintés, hangulat

Ács Nagy Éva
Őszi levelek...

Őszi levelek, pilledt vállamra ülnek,
szellő érint, most velem egybe vegyülnek,
de hófehér keblem meg-meg emelkedik,
arcomon bágyadt hangulat uralkodik.

Őszi levelek, még el ne temessetek,
adjatok kis időt, a nyárban élhessek,
kora alkony ne boruljon lepelként reám,
ne legyen előttem köd, s végtelen óceán.

Maradni akarok, időt, perceket nyerni,
nem a nincstelen én, semmibe elveszni,
adni akarok valamit még magamból,
őszi levelek, elég a haragotokból.

2019.09-04 Somogyzsitfa.

Kiáltás a múltból...

A vers Anita Szilágyi szavai által
pillangó, lenge, tánc, fuvallat, naplemente

Ács Nagy Éva
Kiáltás a múltból...

Jöjj velem , csodás a naplemente,
mámorító fuvallat érinti testem,
vadvirág szirmán pillangó lettem,
s új táncra kélt velem ez az este.

Ringass el te álom, te bódító éj,
simítsd el évezredes ráncaim,
éleszd fel szunnyadó vágyaim,
járja át roncs testem a bódító kéj.

Mert akarom a régmúlt nyarakat,
látni vélem még a lenge kamaszt,
sejteni benne a rügyező tavaszt,
kiált felém,,fogadd el végre magadat.

2019.09. 01 Somogyzsitfa.