Ács Nagy Éva
Ma még...
Ma még itt vagyok,
a földön járok,
élvezem a pillanatokat,
belül sírok, fájok,
néha nevetek, s játszom,
játszom az életem,
színpadon állok,
mint egy komédiás,
valódi énem nem adom át.
Holnap felhőkön lépkedem,
vég lett a végtelen,
szívem nem dobog,
vándor lélek vagyok,
meghalt bennem a komédiás,
lettem valami titok, valami más,
átutazóként lebegek,
hangom nincs, nem szólok,
csak hebegek.
2019. 04.17 Somogyzsitfa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése