Ács Nagy Éva Kívánság...

 Ács Nagy Éva

Kívánság...

Csak boldog akarok lenni végre!
kéne , hogy szívemben béke lenne,!
Szeretném ha önfeledten szeretnék,
szerelmemmel boldogan nevetnék!

Jó lenne a földön végre megállni,
közben mindent akarva kiabálni.
Kikiabálni mi az mi fáj, mi az öröm,
ordítani , csak ordítani szívből jövőn.

Végre mindenki tárja ki a szívét,
és nézzen tágra nyílt szemekkel szét!
Nézzen szét végre a nagyvilágban ,
béke legyen az emberek otthonában.

Ne sírjon, ne féljen soha többé senki,
ne fájjon senkinek többé soha semmi.
Tudjunk igazán kicsit boldogok lenni,
tudjunk igazán megint együtt nevetni.

2022.09. 29 Somogyzsitfa.

Ács Nagy Éva Szeretlek tegnap, ma és holnap!

 
Ács Nagy Éva

Szeretlek tegnap, ma és holnap!

Fiatalság, önfeledt boldogság,
ketten veled, meg a hangos kacaj,
mely belakta házunk zeg -zugát,
ezért szeretlek tegnap,!

S az idő halad, te nem vagy,
a régi kacaj is máshová költözött,
de új kacajok születtek meg,
mely szívemben új remény,
és azért is szeretlek ma!

A jövő mit rejt nem tudhatom,
de hallom jól a régi, új kacajom,
veled de nélküled, halad utam tovább,
kacajokon kacajok fakadnak,
és mindig szeretni foglak holnap!

2022.09 29 Somogyzsitfa.

Ács Nagy Éva Felszabadultan...

 
Ács Nagy Éva

Felszabadultan...

Érzelem viharcsatát vív bennem,
hol csendre feszül ép a lelkem,
vagy hurrikán tombol szívemben.

Ingadozó, vajúdó állapotban,
vigaszom a gondolataimban,
összegörnyedek magányomban.

Melyet megbomlott elmém szül,
ideg bennem pattanásig feszül,
tébolyda mellém barátként ül.

Hé valaki! hófehér papírt, tollat ide,
leírom azt mit rejt e bolond elme,
hát leírom én, talán lesz értelme!

Sorba jönnek, hol szép vidám sorok,
majd hirtelen a sorok közt meghalok,
így sosem lesznek zord télből tavaszok!

De ha kiírtam magamból az érzelmeket,
lelkem felszabadult, létem könnyebb lett,
szabad madárként , szabadon repkedek.

2022.09 06 Somogyzsitfa