2021. június 28., hétfő

Esély az élet...

 Ács Nagy Éva


Esély az élet...

Ma végre minden vágy kitárult,
lehullt a dohos falakról a lepel,
ma mindenki boldog,ünnepel,
ma a zárt világ is nektek kitágult.

Új ház, hófehérre festettek a falak
a lakók itt most új esélyt kaptak.
Ezüstösen csillogó kulcs, csilingel,
boldogságot játszik a fénylő kilincsel.

Hó szín függönyök,fényfátylas ablakok,
új cél szövi át , esély kap a kreativitásotok.
Rajtatok múlik könnyű lesz, vagy nehéz.
tanulni kell s akkor mindenki vágy célba ér.

A kívánt a célt elérni nem lehetetlen
mert olyan nincs ebben az életben.
Valóra vált tündér mese, álom otthon.
Hol most ti vagytok, és lesztek otthon.

Ma megnyíltak számotokra a zárt kapuk.
Ma belakjatok e házat, nincsenek tabuk.
Élet költözött e komor falak mögé.
Oly élet mi élhető, s minden emberé.

De formálni nektek kell majd tovább.
Ki kell tudni javítani minden apró hibát.
Hát nyíljanak meg azok a titokzatos kapuk.
Hol minden élet egy és majd egyfelé fut.

Ha elesel mindig felkel bírnod állni,
hisz az élet nehéz, mindig jöhet bármi.
De tudnod kell, egyedül sosem leszel.
ott lesznek a társaid,szeretet átölel.

Esély, önállóság most öletekbe hullott.
aki nem tud szeretni, hiába keresi a kulcsot.
Oszd meg mással is amit csak te látsz,
akkor értékes lesz számotokra az új világ.

2021.06 28 Somogyzsitfa

2021. június 15., kedd

Maszk nélküli álom...

 Ács Nagy Éva


Maszk nélküli álom...

Halott egy város, hol most a végtelen csend az úr
az ólban a malac nyugtalan alszik, most ő sem túr.
Vajon mikor lesz az, hogy az élet újra beköltözik ,
a maszkos, néma város megint zajba öltözik?
Mikor lesz újra, megszokott rend az uralkodó
a felforgatott lét mikor lesz végre hivalkodó !

A gyász színe feketéből mikor lesz végre színes,
a komor, szürke falak színe mikor lesz hímes!
Mikor lesz újra elérhető mindenkinek a kitűzött cél,
mikor lesz az mikor az ember az embertől nem fél?
S az érintés újra elérhető, mint anyám simogat,
mikor az élet megint élhető, kedvesen hívogat.

Még halott a város, hol forrásként gyűlölet fakad,
most még a félsz az úr, az irigység nagyra dagad.
De ha egyszer eldobjuk az utált maszkunkat,
mindenki egy lesz, utunk majd egyfelé mutat.

2021.06. 15 Somogyzsitfa.

2021. június 14., hétfő

Lobogó láng az élet..

 Ács Nagy Éva

Lobogó láng az élet..
Gyámoltalan gyerekből, komolytalan tinik lettünk,

észre sem vettük, hogy az évek rohantak mellettünk.
Szép lassan léptünk át az időn, őszhajú nagytatákba.
Hogy milyen gyors volt a vágta? Senki sem bánta.
Szívünk dobog még, tini lázban lobog az emléke.
Izé meg bennünk van, örökké lelkünkbe égve,
Hogy szép volt ,megértük oly nagyszerű dolog.
nem bánva, hogy a sors mint gyorsvonat robog.
Gyerekből őszhajú, ráncos arcú nagymamák,
büszkék arra, mellettünk tipegnek bájos unokák.
Kézen fogva lépünk velük új remények elé,
bátran tipegve, nem megrogyva az elmúlás felé.
Szemünkben a fény már csak mint ósdi mécses
de benne a láng hatalmas ,még égni képes
2021.06. 14. Somogyzsitfa.

2021. június 13., vasárnap

Reményben hinni kell...

 Ács Nagy Éva


Reményben hinni kell...

Nézett rám, szeme könnyben, haza viszel? Kérdezte, hangja elcsuklott, és csak nézett rám. Mit mondhatnék most neki. persze,hogy igen. Bármi lesz is akkor is haza viszlek.
Hogy láss minket, velünk legyél. Tudom hogy nem jó neked egyedül. Nem jó tehetetlenül kiszolgáltatva lenni. Gyámoltalannak mint egy kisgyermek. Erős légy. mondom neki, mert még várunk. Fogadj szót. egyél.igyál nem jött el a te időd. Cselezzük ki az időt, nevessünk a szemébe. Ugye, hogy így lesz, mondom én, hiszem!!!!

20210.06.05 Somogyzsitfa.

2021. június 9., szerda

Nem tudom én ezt

 Ács Nagy Éva


Nem tudom én ezt


Nem tudom mi ez de most nagyon fáj.
Nem tudom miért de oly nagy a hiány.
Elfogadni a valót még nem tudom.
Még a jelen pírja ég hószín arcomon.
Nem tudom én ezt, és nem is akarom.
Mert még elevent ölelhet két karom.
Még barack ízes csók, az amit érzek.
S a hiányától fájón, nagyon félek.
Eleven elemében bűzös rothadás.
Elevenként várni a végső megváltást.